Dr. Varró Vince, akit érdemes megismerni

Nagy elánnal kezdtem neki Varró Vince könyvének, hogy aztán egy kicsit megszeppenjek rögtön azon, hogy ez a memoár mennyire tömény, és mennyire személyes. Ha valaki mesél neked Mici bácsiról, vagy Paxiról, osztálytársak szüleinek életéről, (akiket természetesen te magad nem ismersz), és egyéb részletekbe menő életutakról, felmerülhet benned a kérdés, hogy jó jó, na de biztos kíváncsi vagyok én minderre?

A válasz nagyon hamar igenlő lett bennem, ami leginkább Varró Vince közvetlen és kedves stílusának, őszinte köszönhető. Hirtelen nagyon kíváncsi lettem erre az emberre, és a barátaira, muszos éveire, a szakmai karrierjére, a családi hátterére, külföldi és itthoni kalandjaira, orvosi pályafutására, politikai harcaira, mindenre, ami vele kapcsolatos, és amit ebben a könyvben megosztott velünk.

És igen, tömény a könyv, de a végén már alig akartam letenni. Egy vele készült interjúban azt mondja, hogy ő már olyan idős, hogy a fiatalok közül már senki nem is tudja, ki ő. Úgyhogy ismerjük csak meg őt, mert érdemes.

1970 és '91 között Szegeden a Belgyógyászati Klinika tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1991-től emeritus professzor. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság egyik alapítója, kezdettől főtitkára, majd 10 éven át elnöke.
"Klinikai tevékenysége során nemzetközi hírű gastroenterológiai centrumot hozott létre, amely jelentős eredményekkel járult hozzá a modern gastroenterológia fejlődéséhez. Varró professzor úr a gastroenterológia és a belgyógyászat területén iskolateremtő személy: két tanítványa lett tanszékvezető egyetemi tanár, hat tanítványa kapott egyetemi tanári, három egyetemi magántanári, tíz pedig osztályvezető főorvosi kinevezést az ország különböző területein. Igen gazdag tudományos tevékenységet fejtett ki. Kitűnő szakmai munkásságát itthon és külföldön egyaránt ismerik és elismerik. Több magas kitüntetés birtokosa, többek között kitüntették az MTA Eötvös Koszorújával, a Szegedért Alapítvány Fődíjával, Kiváló Orvos, Markusovszky-díjas, Szent-Györgyi Albert-díjas. Számos hazai és nemzetközi szakmai szervezetben töltött be vezető tisztséget." (Klebelsberg Kunó-díj emeritusi fokozata, szövegrészlet)

Olvassuk tehát könyvét nagy szeretettel és kíváncsisággal, mert sokat tanulhatunk belőle, mind emberileg, mind szakmailag.
Azt olvastam, hogy Varró Doktor Úr tavaly ünnepelte 90. évét, és szellemileg még mindig aktív, aminek őszintén örülök.
Itt pedig egy videó is, amit vele készítettek a Szegedi Klinikán, illetve egy interjú vele.

• Varró Vince: Zárójelentés
• Oldalszám: 251
• Kiadó: Medicina

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Hol hallottam róla, mi indított arra hogy elolvassam: 

Molyoltam :) Kertész Erzsébettől már korábban is olvastam, a Zsuzsi vakációját és Teleky Blanka életregényét, és mikor felfedeztem, hogy írt az első magyar doktornőről, azonnal el akartam olvasni, de csak most került rá sor, hogy kivegyem a könyvtárból.

A tartalmáról/fülszöveg: 

A zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” –­ a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! –­ háborog a kultuszminiszter. ­ Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”

Véleményem általában az egész könyvről: 

Nagyon tetszett. Hozta a Kertész Erzsébettől megszokott magas minőséget, azt a végtelen emberséget, a derűs hangot, amitől az az érzésem támad, mintha egy bölcs idős hölgy mesélne nekem. Látod kislányom, így kell ezt csinálni, ezt mondaná a tekintete.

 

Hangulata, atmoszféra: 

Olyan régimódi. Nem meglepő, hiszen az 1800-as évek végén játszódik, és Kertész Erzsébet hangja is... nem is tudom, olyan tényleg mintha egy békebeli hölgy mesélne, mindent elmond, de mégis olyan méltóságteljesen, nem lesz egy pillanatra sem naturális de mégis érzékeltet mindent. Azt hiszem nekem viszont nem sikerült rendesen elmondanom mire is gondolok, de remélem Ti azért értitek :)

Ami nagyon tetszett benne: 

Vilma. Hihetetlenül erős egyéniség. Erős, szorgalmas, munkabíró... amilyen én csak szeretnék lenni, de nem vagyok, és sajnos nem is leszek. Én lusta vagyok, léha és hiábavaló, és mégis orvosnő lesz belőlem. Hát van igazság a földön? Vilma doktorasszony kikövezte előttünk az utat, én mégsem tudom értékelni, hogy milyen könnyű dolgom lesz.

Rajta kívül nagyon szerettem  még Kálmán, Fruzsina és az ifjabb György alakjait. Ők igazán szerethetőek voltak.

dr. Hugonnai Vilma

Ami nem: 

Ilyen nem is volt. Még ilyet :))

Külcsín (kívül-belül): 

Szép kiállítású könyv. A Jelenkor Kiadó 1998-as kiadását vettem ki a könyvtárból. A borítón és belül is néhány lapon Gellér B. István grafikái szerepelnek. A lapok fehérek, a betűk kellemesen olvasható méretűek.

Belbecs (nyelvezet, fogalmazás és hasonlók): 

Ebben - természetesen - nincs hiba. A kiadó is jó munkát végzett, nem találkoztam elütéssel.

Értékelés: 

Mi mást is adhatnék rá:

10/10

Könyv adatai: 

Szerző: Kertész Erzsébet

Cím: Vilma doktorasszony

Kiadó: Jelenkor Kiadó, Lepke könyvek

Kiadás éve: 1998

Oldalszám: 316

Forrás: DEENK Bölcsészettudományi és Természettudományi Könyvt

Értékelés könyves oldalakon: Moly: 92% 72 vélemény után Goodreads: 5/5 1 értékelés alapján

Kertész Erzsébet

A wikipédián is van egy lap Vilmáról, a könyveben már nem szereplő, későbbi életeseményeket is megismerhetünk. A könyvben szereplőhöz képest néhány eseménynek más a sorrendje. Kíváncsi volnék melyik verzió hűbb az igazsághoz, Kertész Erzsébeté, vagy a wikipédiáé. Vajon milyen adatok alapján dolgozott? Álltak rendelkezésére levelek, naplók? Jó volna tudni. Mindenesetre Vilma a könyveben sokkal szebb mint a fényképen, de lehet hogy élőben tényleg gyönyörű volt.

Érdekes, hogy az írónőről csak ezt a fiatalkori képet találom mindenütt. Bár nagyon csinos rajta :)